WINTERMANTEL ZSOLT

Újpest polgármestere
Nekem Újpest a város. Közösségünk akár a család, erőt és kitartást ad, hogy közösen többet tehessünk: Együtt Újpestért!
2017.08.08.

„Nekem Újpest a világ közepe”

Budapesti mozaik. Wintermantel Zsolt: A közgyűlés kezdete előtt az ellenzéki képviselők úgy állnak sorban a kamerák előtt, mint az iskolás gyerekek a menzán.

– Köztudott, hogy nagy futballrajongó, a hivatalában is több újpesti relikvia van a falakon. A klub pár hónapja bejelentette, lecserélné a csapat címerét, ezzel kapcsolatban pedig határozott nemtetszésének adott hangot. Sikerrel járt?

– Az a közösség és politikai család, amelynek a tagja vagyok, a hagyományokon, az értékeken és egymás tiszteletén alapszik. Egy százharminckét éves egyesület szimbólumát, címerét nem illik csak úgy megváltoztatni és a népes szurkolótábor lelkébe „porcelánboltos” elefántként belegyalogolni. Erre nincs értelmes magyarázat. Ahogyan minden más sportegyesületnek, az Újpest FC-nek is gazdasági formában kell működnie, esetében külföldi tulajdonossal. Ezzel nincs is probléma, viszont külföldiként is tiszteletben kell tartani az itteni hagyományokat, érzelmeket, embereket.

undefined


– A címer kérdésében szavazást is kiírtak. Hogyan voksolt a többség?

– Ez nem arról szólt, hogy változtassanak-e vagy sem, csupán három, rosszabbnál rosszabb új verzió között lehetett választani. Bárki voksolhatott, így rivális klubok szurkolói is csatlakoztak, mondván, milyen vicces, ha egy lila WC-deszka lesz az Újpest címere. A tulajdonos célja állítólag a brandépítés, ám ez most a visszájára fordult, mert jogszerűtlenül egy patinás klubot alázott meg. Az UTE-nak a klubban jelképes tulajdonrésze van, de a társasági szerződés egyértelműen fogalmaz: nevet, szimbólumot, jelképet megváltoztatni csak százszázalékos döntéssel lehet, ilyen viszont nem volt. Azóta jogi lépéseket is tettünk, keresettel fordultunk a Fővárosi Törvényszék felé, hogy kötelezze a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására.

– Napjainkban a futball kap hideget-meleget, vannak, akik értelmetlennek tartják a stadionfejlesztéseket. Mennyire intenzív a hazai futballszurkolói élet mondjuk a tíz-tizenöt évvel ezelőttihez képest?

– Maga a labdarúgás nem csak itthon, világszerte is a legnépszerűbb sportág. A legtöbben televízión keresztül követik a sporteseményeket, de ha a tavalyi Európa-bajnokságra gondolunk, akkor kijelenthető, hogy a magyar válogatott szereplése az egész országot euforikus hangulatba hozta. Ez önmagáért beszél.
A szurkolás közösségi élmény, kohéziós erő. Az viszont igaz, hogy a százezer lelkes Újpesten egy mérkőzésre, attól függően persze, hogy ki az ellenfél, három-nyolcezer ember megy el, ami az összlakosságszámot tekintve valóban töredéknyi. Megváltozott a szórakozási kultúra, most már tengernyi lehetőség van a kikapcsolódásra, egy hétvégi programra. Korábban, amikor ez nem volt, harminc-negyvenezer ember is ült egy-egy UTE-meccsen. Ehhez persze kellett a jó foci is, várjuk, hogy ez az állapot újra eljöjjön.

– Igen aktív életet él a közösségi médiában, ott is tartja az újpestiekkel a kapcsolatot, azonnal reagál, kommentel. Korábban megfogalmazta azt is, hogy a politikát a közösségépítés eszközének tartja. Fontos, hogy egy polgármester ennyire aktív legyen a Facebook-on?

– A polgármesteri tisztséget 2010 októbe­rében nyertem el, egészen addig azt sem tudtam, mi az a Facebook. A kollégáim viszont jelezték, van egy ilyen lehetőség is a kapcsolattartásra. Ez sokszor igen fárasztó, de szeretjük vagy sem, a világ egyre inkább digitalizálódik, ezzel pedig lépést kell tartani.
A tapasztalatom az, hogy mostanra már a fiatalokat akikkel egyébként a legnehezebb kapcsolatot teremteni, más módon nem is lehet, csak a közösségi oldalakon keresztül elérni. Hiába juttatjuk el hetente minden háztartásba az Újpesti Naplót, egy huszonéves ember nem onnan fog tájékozódni. Haladni kell a korral.

– Budapesten majdnem kétmillióan élnek, Újpest is több mint százezer lakost számlál. Ha már kapcsolattartásról beszélt, mi a tapasztalata, létezik még kerületi szinten
a lo­kálpatriotizmus?

– Újpesten nagyon erős és összetartó a közösség. Kiállunk egymásért, akár olimpiai bajnokainkat éri támadás, akár mást. Segítjük tehetségeinket, figyelünk egymásra. Én is kötelességemnek érzem, hogy kiálljak a büszkeségeinkért és a közösség minden tagjáért. A kérdésére visszatérve, vannak olyan részei Budapestnek, ahol erős a lokálpatriotizmus, például Újpesten is. Ez a kerület önálló város volt, és csak 1950-ben csatolták a fővároshoz. De még a kerületen belül egyes településrészek is önálló identitással bírnak. Például egy Istvántelken élő ember is azt mondja magáról, hogy istvántelki, nem azt, hogy budapesti, de ugyanez elmondható Káposztásmegyerről is.

– Áttérve a fővárosi ügyekre, Újpest a 3-as metró egyik végállomása. A vonal felújításának kérdése, illetve az újonnan forgalomba állított orosz metrókocsik meghibásodása téma az ellenzéki sajtóban. Legutóbb például egy fakocka okozta a bajt, az ügyben a BKV feljelentést is tett. Egyetért azzal, hogy szándékosság van mögötte?

– Hajlok afelé, hogy valóban szabotázs történt. Vagy egy utas tehette oda vagy mondjuk valaki a járműtelepen dolgozók közül. Ha így volt, a lehető legsúlyosabb esetről beszélünk, mert kiemelt üzem veszélyeztetéséről van szó. Ennek ellenére, amíg zajlik a nyomozás, nem lehet egyértelmű véleményt megfogalmazni. Mindenesetre ilyen véletlenek nincsenek. Az, hogy egy olyan fakocka, amit nem lehet a forgalomban kapni, tehát le kell gyártani, pont úgy esik be az ajtósínbe, hogy bele is szorul, az okot ad a szándékosság feltételezésére.

– Mégis, kinek állna érdekében ilyesmit tenni?

– Nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve, de a vizes vb alatt egy ilyen közlekedési incidens nem lehet véletlen. Létezik egy olyan érdekcsoport Magyarországon, amely ezt fontos eredményként könyvelhette el. És akkor nagyon óvatosan fogalmaztam.

– Évek óta húzódik a metrófelújítás finanszírozásának és lebonyolításának mikéntje, talán most már lehet azt mondani, hogy célegyenesbe ért a fejlesztés, több évtized után. E példából kiindulva: milyennek tartja a főváros és a kormány közötti együttműködést?

– Azt fontos leszögezni, hogy a 3-as metró nem most lett ennyi idős. A korábbi városvezetés a felújítás érdekében egyetlen gyufaszálat nem tett arrébb. Majd 2010-ben Tarlós István átvette a város vezetését, és a kiindulópont az volt, hogy egy naponta félmillió utast szállító pálya, illetve a metróflotta teljesen le van amortizálódva. Az pedig, hogy közösségi forrásokat miként tudunk elosztani, a mindenkori kormányok és a településvezetők közötti egyeztetésen múlik, ez mindig is így volt. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unióval is bonyolult és hosszadalmas csörték zajlanak a támogatásokért. Akik egyébként most Tarlós Istvánt azzal támadják, hogy nem tudja kijárni a fővárosnak szükséges pénzeket a kormánytól, azok a politikusok, akik 2010 előtt semmit nem tettek Budapestért. Nevesítem őket: Gy. Németh Erzsébetről (DK) és Horváth Csabáról (MSZP) beszélek. Ők most hirtelen tudják, hogyan kéne érdeket érvényesíteni, felújítani és fejleszteni, de úgy érzem, az ő szavuk ebben teljesen hiteltelen.

– A Fővárosi Közgyűlés sajtónyilvános része erre kiváló terep.

– Az üléseken elhangzó indulatos, személyeskedő viták a közhiedelemmel ellentétben ezen alkalmak minimális részét teszik csak ki. A testület hatékonyan működik, még ha kameraérzékeny ellenzéki politikusok is ülnek benne. Sokkal viccesebbnek tartom, hogy a közgyűlés kezdete előtt az ellenzéki képviselők szinte sorban állnak a kamerák előtt, mint az iskolás gyerekek a menzán. Valószínűleg máshol, másról nincs érdemi mondanivalójuk a nyilvánosság előtt. Mivel 2002 óta ülök a Fővárosi Közgyűlésben, két ciklust töltöttem ellenzékben tudom miről van szó. Mi akkor rengeteget dolgoztunk, utánajártunk ügyeknek, módosítókat adtunk be, vitatkoztunk. Én még jártam a BKV titokszobájában, ahol felügyelet mellett lehetett belenézni a kiválogatott dokumentumokba, de fotózni vagy másolni nem volt szabad. Most már ilyen nincsen, az adatok nyilvánosak, utána lehet járni bárminek, de nyilván sokkal egyszerűbb kiállni a kamerák elé, és ostobaságokat beszélni, mint érdemi munkát végezni.

– Valóban létezett a sokat emlegetett titokszoba?

– Hogyne. Ez Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes idejére esett, de ne vitassuk el Demszky Gábor főpolgármester politikai felelősségét se. Tisztában vagyok azzal, hogy a politikai emlékezet nem sokáig tart, de ha már annyira szeret az ellenzék összehasonlítgatni, nézzük meg, hogy a költségei miatt sokat támadott vizes vb milliárdjaihoz képest mennyibe került a 4-es metró projekt, és abból a jelentések szerint mennyit loptak el. Éppen annyit, amennyibe a vb került. Ezt kéri most számon az ellenzék.

– Visszatérve a kerülethez: előfordul, hogy sikerül együttműködni az ellenzéki polgármesterekkel?

– Ez egyáltalán nem lehetetlen, csak, hogy egy példát említsek, a szomszédos XV. kerülettel közös finanszírozással adtunk gépjárművet a tűzoltólaktanyának. Ha tűz van, annak nincs politikai színezete, ha valakinek kigyullad a háza, akkor a megmentése nem párthovatartozástól függ. Persze, nem mindig értünk egyet, mást gondolunk a világ egyes dolgairól, de vannak helyi ügyek, amik nem tűrik a pártpolitikát.

– Borbély Lénárd csepeli polgármester lapunknak azt mondta, nem érzi úgy, hogy mostanra is érvényes az a korábbi megállapítás, hogy Budapest többségében baloldali szavazókból áll. Egyetért?

– Szokták mondani az európai fővárosokra, hogy általában baloldali beállítottságúak, de mostanra sokkal inkább az érzékelhető, hogy kevésbé fontos az embereknek a politikai megközelítés, inkább a cselekedetei alapján ítélnek meg egy-egy városvezetőt. Az átlagpolgár tehát ma már nem feltétlenül bal- vagy jobboldalra szavaz, hanem arra a jelöltre, aki meg tudja oldani a problémáit, mert olyan helyen akar élni, ahol működik a közvilágítás, jó leülni a közparkokban, biztonságban haza tud sétálni este. Az pedig, hogy politizál-e vagy sem a budapesti ember, nehéz kérdés. Ha a politika a közügyekről való gondolkodást jelenti, akkor az is politizálás, ha egy ilyen sikeres vb-rendezéssel csattanós választ adtunk a kétkedőknek, bizonyítva, képesek vagyunk minden idők legjobb vizes világbajnokságát megrendezni. Ezért is fájó felidézni, hogy a Momentum Mozgalom színtiszta politikai öncélból meghekkelt egy esetleges budapesti olimpiát, amellyel a kishitűséget, a rombolást és az irigységet emelte politikájának középpontjába.

– Ha már szó esett a vizes világbajnokságról, az ellenzék nagy erőkkel támadja azzal a kormányt, hogy túl sokat invesztált a rendezvénybe. Arányosnak tartja a költségeket?

– Megint felhoznám példaként, hogy annyiból rendeztük meg a vb-t, amennyit annak idején a vizsgálatok szerint a szabad demokrata-szocialista vezetők a 4-es metró projektből elloptak. A tényeket nézve pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy számos épület és közterület épült, illetve újult ennek köszönhetően, amire mindenképp szüksége volt Budapestnek. Megújult például teljes egészében a Margitsziget, felépült a Duna Aréna. Így kell tekinteni erre az összegre.

– Szeptembertől gőzerővel beindul a kampány, alig kilenc hónap maradt az országgyűlési választásokig. Mennyire kell részt vennie kerületi polgármesterként a kampányban?

– Egy önkormányzat mozgásterét nagyban befolyásolja az ország gazdasági helyzete, amit a mindenkori kormányzat alakít ki. Annak köszönhetően, hogy felpörgött a gazdaság, az iparűzési adó is növekszik, ami több bevételt jelent az önkormányzatoknak is. Nagyon nem mindegy tehát egy városvezetőnek, hogy milyen az országos politika, milyen összetételű a parlament. Azt mindenki, az átlagember és a politika valamennyi szereplője fel tudja mérni, hogy milyen a mostani helyzete és hogyan képzeli el a jövőjét. Az én esetemben, úgy érzem, egyértelmű, hogy mit fogok tenni!

– Mi különbözteti meg Újpestet a többi kerülettől?

– Nyilvánvalóan nekem Újpest a világ közepe, de ezt önmagunkhoz képest érzem igaznak, nem a többiek minősítésének, és ezért nem érzem szükségét a rivalizálásnak. Én az itt élőket kívánom szolgálni, és amikor bejövök a városháza épületébe, akkor egy olyan épületbe lépek be amelyet több mint száz évvel ezelőtt élt elődeink építettek. Ez fontos üzenet számomra: úgy kell döntéseket hoznunk, hogy nemcsak a mai újpestieknek tartozunk számadással, hanem a száz év múlva itt élő utó­dainknak is. Büszke vagyok arra, amit Újpest az elmúlt hét évben elért, most itt épül például Budapest egyik legmodernebb, új vásárcsarnoka, amit önerőből valósítunk meg.

 

(magyarhirlap.hu)

Ismerje meg képviselőjét

Írjon nekünk!

=