WINTERMANTEL ZSOLT

Nekem Újpest a város. Közösségünk akár a család, erőt és kitartást ad, hogy közösen többet tehessünk: Együtt Újpestért!
2016.01.14.

Wintermantel Zsolt újévi beszéde

A polgármester újévi fogadáson elhangzott beszédét az alábbiakban teljes terjedelemben olvashatják.

Tiszelt Hölgyeim és Uraim!

Annak idején 2011. januárjában, amikor első ízben hívtam meg ide Önöket, városunk kiválóságait újévi köszöntésre, nem titkoltan az volt a célom, hogy ezzel újabb hagyományt teremtsünk. Ma immár hatodik alkalommal, talán mondhatjuk, hogy hagyományosan találkozunk itt az újév kezdetén.

Miközben azon tűnődtem, mit is mondjak majd itt a szokásos polgármesteri köszöntő keretében, újra és újra visszacsengett a fülembe a Régi idők focija című filmből Minarik Ede szállóigévé vált mondata: „Kell egy csapat.”


undefined

Ahogy jobban végiggondoltam, arra jöttem rá, hogy gyerekkorom óta ez az érzés dolgozik bennem is. Kell egy csapat. Ez hajtott arra, hogy az iskolában programokat szervezzek, ez vitt el sportolni, nem véletlen, hogy csapatsportokat űztem. Ez vitt a politikai pályára is közel 25 éve, és ez az érzés hajt ma is minden reggel, amikor elindulok otthonról.

És azt gondolom, azért szeretek annyira Újpesten élni, és azért ragaszkodom ehhez a városhoz, mert itt mindig van csapat, itt mindig lehet csapatot építeni.

Erős a csapatszellem, közösségi érzés a helyi politikai közösségünkben, a képviselőtestület is képes jó csapatként együttműködni, a hivatalban is benne van a csapatjáték képessége, de még tágabb értelemben is, az újpesten élők közösségében is benne van ez a képesség, ez az adottság.

A kérdés mindig az, hogy mikor mennyire élünk vele.

Egyfelől büszke vagyok arra, hogy egyre többször érzem megnyilvánulni ezt a csapatszellemet. Az elmúlt évek mindenki számára látható újpesti eredményei, fejlesztései csapatmunkával jöttek létre, nem csak a városvezetés részéről, hanem az újpesti polgárok részéről is, különösen azok részéről, akik részt vettek az Újpesti Párbeszédben és véleményükkel, javaslatukkal segítették elérni a céljainkat.

Újpest szép sikereket ért el az elmúlt években, és ezeket mindenekfölött az összetartásnak, az újpestiség az erős lokálpatriotizmusnak köszönhetjük. Akár az uszodáról, akár a szakrendelőről, akár a felújított háziorvosi rendelőkről, akár a sportrendezvényekről, adventi vásárokról, városnapokról beszélünk, ezek mind csapatsikerek. Ezeknek méltán örülhetünk és büszkék lehetünk rájuk.

De másfelől, akik ismernek, tudják rólam, hogy az elégedettség nem jellemző rám. Mindig úgy érzem, és úgy gondolom, hogy lehet még jobban akarni, még többet tenni, még újpestibbnek lenni.


A legnagyszerűbb és legsikeresebb csapatok azok, amelyek nem csak a meccsen és nem csak az edzésen élik meg a közösséghez tartozást, hanem a pályán kívül is. A város közössége is akkor lehet igazán erős, hogyha a „csapat”, a mi esetünkben Újpest, minden helyzetben ott van bennünk, és ha kell, előjön belőlünk.

És úgy gondolom, hogy ebben nekünk, városvezetőknek, és Önöknek, akikre a közösség leginkább felnéz, élen kell járni, példát kell mutatni.

Csak néhány konkrét példával hadd érzékeltessem, mire is gondolok.

Amikor jó boltokat, üzleteket, szolgáltatásokat ajánlunk másutt élő rokonainknak, ismerőseinknek, akkor javasoljunk mindenekelőtt újpesti helyeket, üzleteket.

Amikor befektetési, vállalkozási lehetőségeket javaslunk bárkinek, ajánljuk Újpestet!

Amikor adakozunk, az Újpesti Cseritit válasszuk, újpesti gyerekeknek adjunk, a TAO támogatásnál újpesti egyesületet válasszunk.

Nem elég az, hogy időről-időre elmondjuk, mi egy csapat vagyunk, és jó csapat vagyunk. Arra van szükség, hogy ezt mindannyian a magunk helyén napról napra így is éljünk. Nélkülözhetetlen ez a többlet erő, energia és hit ahhoz, hogy a városunk még inkább fejlődjön, szépüljön, gyarapodjon, a gyerekeinkre és a következő nemzedékekre jobb világot hagyjunk.

Jól látható sajnos, hogy azt a világot, amibe beleszülettünk, amelyben felnőttünk, egyre több és egyre súlyosabb fenyegetés éri. Gondoljunk Párizsi terrortámadásra, vagy néhány nappal ezelőtti kölni eseményekre. Ilyen válságos időkben a természetes emberi közösségek még sokkal fontosabbak, még inkább felértékelődnek.

Az önzés, az egyéni érvényesülés és fogyasztás mindenek fölé helyezése, a közöny és kívülállás veszélybe sodorja Európa népeit. Ez ellen mindenki a maga környezetében kell és lehet küzdeni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy szó, mint száz: kell egy csapat, és ha már Újpestben megvan a csapatépítés nagyszerű képessége, akkor minél inkább élnünk kell vele.

Dolgos évek vannak mögöttünk, fontos eredményekkel. Dinamikus és látványos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. De bőven van megoldandó problémánk, szociális gondunk, felújítandó épületünk, panelházunk, utcánk, járdánk, játszóterünk. És mivel felelősen gazdálkodunk és rendben vannak a pénzügyeink, hálaistennek további fejlesztésekben is gondolkodhatunk.

Vagyis további nagy feladatok várnak ránk, amelyet csak erős, egységes csapatként tudunk sikerre vinni.

Ezért megköszönve eddigi tetteiket, támogatásukat, és eredményeiket, arra kérem Önöket, mindannyiukat, járjanak élen az Újpest Csapat építésében! Kívánok mindenkinek boldog, nyugodt és sikeres újesztendőt! Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

(ujpest.hu)